Megérkezett a mozikba a legújabb videójátékból készült mozifilm adaptáció, a Gran Turismo, és nagyon skizoid érzelmekkel hagytuk el a termet.
Úgy látszik, egyre inkább azt a kort érjük, ha a nagy játékgyártóknak ha beállt kissé az eladás, akkor az a megváltó ötlet, hogy csináljunk azonnal egy nagyjátékfilmet! Tegyük tele sztárokkal, és lesz újra eladás, és éljen a brand. A nemrég bemutatott Barbienál ez bejött csont nélkül, itt viszont igen csak döcög a Nissan, fagyogat a Playstation.
Lássuk be, reklámfilmnek elképesztően hosszú ez a mű, és korántsem zavar autósportot kedvelőként az arcomba tolt termékelhelyezés. Sőt mondhatnám, hogy a mindennapjaim része. Ha mondjuk a DOOM mozivásznas verziójához hasonlítom, akkor kifejezetten jónak is mondhatnánk a sztorit. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk, akkor egyébként ezzel a jó alapokkal bíró történet sajnos inkább az autósport kedvelők által a pokolba kívánt Felpörgetve című Sylvester Stallone filmhez közelít. Borzasztóan távol áll a Hajszától, vagy a jelenkorban ebben a műfajban toronymagasan legjobb Ford v Ferraritól.
A film legjobb jelenete vizuálisan kivitelezve egyértelműen Jann Mardenborough balesete. Erről valójában csak nézői felvételek voltak, azt most a rendezőnek sikerült jól szélesvászonra raknia ezen rajongói mobilos képsorok és a telemetria alapján.
Egy ideig pedig mulatságos volt az, hogy oda-vissza szimulátorból a valóságba és fordítva csöppenünk, de ilyen intenzív használattal már inkább untatott. Ahogy az is, hogy kétszer is kijátszották az utolsó métereken előzött kártyát. Ezekből egy szó nem igaz, mert nem így történt.
Ami még borzasztóan zavaró, hogy csúsztatnak, és nem a kuplungot, hanem az idősíkot és nem Quentin Tarantinóhoz méltón. Magyarán összevissza zagyválták a gamerből lett autóversenyző történetét, csak hogy kiadja a kötelező kliséket Hollywoodnak, és fogyasztható legyen a dolog Amerikában is. És lettek is bizony olyan elemek gazdagon az „igaz történet alapján” készült filmben, ahol az alapján-t húzzuk alá kétszer.
Szeretném azt hinni, hogy a magyarok lelkes motorsportot kedvelő közösség. Értjük is, na persze nem úgy, mint amikor mondjuk 10 millió szakértőjévé válunk egy adott felkapott témának. Amiben biztos vagyok, hogy borzasztóan fogja zavarni a Hungaroringen már akár többször is járt közönséget, hogy most épp akkor mit is látunk a vásznon. Melyik irányba megyünk, és melyik pályát is szimulálja épp a Mi Szentélyünk, a film kedvéért.
Ugyanakkor kiemelném, hogy talán még soha ennyi magyar névvel, akár hazai autósportban is érintettel nem találkoztam még stáblistán. Ezt jó volt látni. Viszont kihagytak szerintem egy abszolút magas labdát! Gundel Takács Gábor helyett egyértelműen Palik Lászlót kértem volna fel a feladatra. Lehetett volna ebben a játékfilmben az egyik kommentátor. Gundi nagyon jó showman, műsorvezető, kommentátor és riporter. Azonban a magyar autósportos közegben sosem tette le a névjegyét, így kissé tájidegen.
Ami mellett viszont végképp nem tudok elmenni: gyakorlatilag bőven a Nissan nagy ötlete előtt, tehát before it was cool, adtunk két szimulátorosból vált autóversenyzőt is előbb a magyar, majd a nemzetközi autósportnak. Tény, ők nem negyedik helyért küzdöttek egy FIA-licenszért. Tényleg egyiküket se lehetett meghívni, a promó/sajtóvetítésre, hogy aztán végig haknizzák a médiát, hogy de jó ez a film, vagy valami? Valaki, akinek ez lett volna a feladata a forgalmazónál: mondjon le.
Az én értékelésem: 6/10
Itt vannak a magyar szinkronos előzetesek a Gran Turismo filmhez!
