A sportot irányító FISA (az FIA elődje) és a Forma-1-es Konstruktőrök Szövetsége (FOCA) közötti politikai csata 1981. február 6-án csúcsosodott ki.
A FOCA ugyanis rendezett egy külön, a bajnokságba bele nem számító futamot Kyalamiban, Dél-Afrikában. Ezzel együtt azzal fenyegetőztek, hogy szakadár sorozatot hoznak létre.
A FISA és a FOCA nézeteltérésének alapját a szabályok, valamint a bevételek elosztása szolgáltatta, valamint az, hogy a FISA elfogult volt a Ferrari, a Renault és az Alfa Romeo irányába.
A FOCA tagjainak, köztük Max Mosley-nak, jutott eszébe az ötlet, és felhívták a szervezet vezetőjét, Bernie Ecclestone-t, aki akkoriban a Brabham főnöke is volt. Tetszett neki az ötlet, és a FOCA éppen csak, de összekapart annyi pénzt, hogy megrendezhesse a versenyt. Az autókat jobb híján az Ecclestone raktárából származó régi Avon abroncsokkal szerelték fel.
A három említett gyártó kivételével a legtöbb nagy csapat részt vett a versenyen. Carlos Reutemann (Williams) nyert, Nelson Piquet (Brabham) és Elio de Angelis (Lotus) előtt.
Valójában FOCA-nak nem voltak meg az eszközei egy teljes szezon megrendezésére, de a fenyegetés mégis működött. Még ugyanabban az évben Jean Marie Balestre, a FISA elnöke beleegyezett az első Concorde-megállapodásba.
Később, 2009-ben szintén téma lett a szakadár bajnokság létrehozása. A FOTA (Formula One Teams Association, Forma-1-es csapatok szövetsége) csapatai (a Williams és a Force India kivételével minden csapat) nem akarták elfogadni az akkor már FIA elnök Max Mosley és a kereskedelmi vezető Bernie Ecclestone szabályait. A szakadás akkor sem történt meg, aláírásra került a Concorde-egyezmény.
Így vélekedik Ecclestone Hamilton 2024-es világbajnoki esélyeiről
