fbpx

Ricciardo egy olyan orvossal dolgozott együtt, aki a MotoGP-pilótákat rakta össze

Daniel Ricciardo Forma-1-es visszatérését a szezon közepén a bal kezében eltört kézközépcsont-sérülése törte derékba Zandvoortban.

A gyógyuláshoz vezető úton dr. Xavier Mir kísérte, az a barcelonai orvos, akit a MotoGP-ben nagy tisztelet övez. Mir operálta meg például Marc Márquezt a nevezetes 2020-as jerezi sérülése után, valamint Lance Stroll csuklósérülését is az év elején.

„Az orvosi központból elmentünk az ottani amszterdami kórházba, megvizsgáltak, és megállapították a törést” ─ mondta Ricciardo a Beyond The Grid podcastnek.

„Ekkor már úgy néz ki, mintha egy elefánt lépett volna a kezemre. Az ottani orvos azt mondta, hogy célszerű lenne a műtét, amire sor kerülhetett volna ott is, de ilyen esetben azért várni akarsz néhány napot, hogy a duzzanat lemenjen. Megkerestük Lance-t. Megkerestük Josét, egy barátunkat, aki az Alpine Stars-szal dolgozik, így ismeri az összes MotoGP-s srácot, és ő is spanyol. Ő hozott össze minket Xavier Mirrel. Ez áldás és átok is volt, mert sok MotoGP-s sráccal foglalkozik, akik nem emberek. Nem azok. Ez tény. Azt hiszem, van egy elvárás, ha az ember odamegy. Úgy tekintenek rád, hogy ‘ó, F1, MotoGP, ők ugyanolyanok ─ nem emberek, nem éreznek fájdalmat’.

Elmondtam neki, hogy de doktor úr, én érzek fájdalmat. A következő 48 órában sírni fogok ebben a kórházban! Ez egyszerűen nagyon vicces volt! Szerintem az összes orvos és nővér, akik segítettek nekem, nagyszerűek voltak, de sokat nevettek, mert összerezzentem, elhúzódtam és kérdezősködtem minden tűről, ami a karomba került. Azt hiszem, azt hitték, hogy olyan kemény leszek, mint egy MotoGP versenyző, de nem vagyok az.”

„Maga a törés elég jelentős volt, egy nyolc darabba tört csontról beszélünk. Már az is őrülten fájt, ha csak az ujjamat dörzsöltem a kézfejemen. Talán csak jobban érzem a fájdalmat, mint mások. Nem tudom. Nyöszörögtem és panaszkodtam, mert nem szeretem a fájdalmat, de ez egy törött kéz volt. Volt egy részem, aki azt mondta: ‘igen, fájdalmat érzel, és ez egy kicsit hosszú folyamat lesz, de az embereknek vannak rosszabb sérüléseik is’. Ne értsen félre, én is megpróbáltam mindvégig a valóságot nézni. Azt hiszem, ez volt az, ami miatt elég pozitív maradtam.”

Ricciardo öt futamot hagyott ki, helyére pedig Liam Lawson ugrott be.

„Minden nap fizioterápiára jártam, és mindent megtettem, hogy minél hamarabb visszatérjek, és a Red Bull, valamint AlphaTauri nagyon jól állt a dologhoz, hiszen nem a világbajnoki címért küzdöttem. Nem az volt a felállás, hogy hatalmas fájdalmak között kell vezetni, és pontot szerezni, mert a bajnoki cím a tét. Az volt a lényeg, hogy megfelelően gyógyuljak és megkapjam a megfelelő kezelést, mert remélhetőleg a karrierem következő szakasza még előttem áll, ami hosszú és dicsőséges lesz. Ne kockáztassak semmit, mert különben benne van, hogy nem használhatom többé rendeltetésszerűen a kezem.”

Ricciardo Austinban visszatért, de azt mondta: „Katarról volt szó. A katari héten hétfőn mentem a szimulátoron, de még nem tudtam teljes erőbedobással vezetni. Egyszerűen nem bírtam és két körnél többet teljes erőből megtenni nem tudtam futni. Nagyon egyértelmű volt, hogy Katar szóba sem jöhet, és az is, hogy visszajövök, és nem a legjobb formámat nyújtva vezetek, senkinek sem jó. Ekkor úgy voltunk vele, hogy menjünk teljes erőbedobással Austinba, és győződjünk meg róla, hogy ott talán sikerünk lehet.”

A sérülés a Holland Nagydíj 2. szabadedzésén történt, ami csak a harmadik versenye volt Ricciardónak, mióta visszatért a rajtrácsra.

Ő maga magyarázta a balesetet: „A 3-as kanyarban szinte a rázókő tetején mész, szóval nem a hagyományos versenyívet választod. Nem a csúcspontot nézed, hanem a kanyar tetejét. Versenyzőként mindig előre nézünk, és általában a csúcspontra, de ahogy a 2-es kanyarból kijössz, utána egyenesen előre nézel, és kiválasztod a fékezési pontodat. Abban a pillanatban, amikor kiléptem a 2-esből, nem láttam semmilyen sárgát, semmi ilyesmit. Mire előre néztem és fékeztem, megnéztem, hogy hova kell kanyarodnom, megláttam Oscart. Az egész olyan gyorsan történt. Az ív, amin haladunk, magasan van, és ekkor már fékeztem, tudtam, hogy milyen sebességgel fogok menni. Ilyenkor nincs időd arra, hogy azt mondd: ‘Oké, balesetet szenvedek. Mit kell tennem? Készüljek fel. Oké, vegyem le a kezem a kormányról. ’ Néha egyszerűen nincs időd erre a luxusra. Ennyi volt. Nekimentem a falnak.”

„Olyan volt, mintha nagyon keményen jobbra fordultam volna, mivel a kerekek olyan gyorsan elfordultak, alapvetően elvesztettem a tapadást. Aztán jött a sokk, a baleset és az adrenalin. Éreztem a kezemet. A fájdalom fokozódott, és attól tartottam, hogy valami baj van. Ahogy lehúztam a kesztyűmet, emlékszem, arra gondoltam, hogy ‘ha átszakította a csont a bőröm, el fogok ájulni.’ Lehúztam a kesztyűmet, és láttam, hogy már eléggé feldagadt, de legalább a legrosszabbat nem tapasztaltam. Aztán a fájdalom csak erősödött.

Amint beugrottam az orvosi autóba, üvölöttem, mert nagyon rosszul éreztem magam. Tudtam, hogy ez nem jó. Azonnal világossá vált, hogy nem fogok versenyezni a hétvégén. Nem volt szükségem orvosra, hogy megmondja nekem. Attól tartottam, hogy eltört a csontom. Azt hiszem, az első dolog, ami igazán elszomorított, az volt, hogy nagyon-nagyon eredményes nyári szünetet töltöttem. Fizikailag nagyon jól éreztem magam, és készen álltam az indulásra. Ez csak egy szerencsétlen visszaesésnek tűnt. Jobban aggódtam a műtét meg minden miatt, mert egy kissé nyuszi vagyok.”

Ricciardo félt a Red Bullhoz való visszatéréstől

Forrás :