fbpx

Hogyan változott a Forma-1-es versenynaptár hossza 1950-től napjainkig?

A Forma-1-es versenynaptár 2024-ben rekordhosszúságú lesz, 24 versenyhétvégéből áll majd. Legalábbis a széria tervei szerint. Ezt ezért fontos hozzátenni, mert az elmúlt években sosem sikerült annyi versenyt rendezni, mint terveztek.

2020-ban a koronavírus alaposan átrendezett mindent, végül 17 futamot rendeztek meg, ami a körülményekhez és a júliusi kezdéshez képest kimondottan soknak mondható. 2021-ben 23 futamot terveztek, végül csak 22 lett, még mindig a világjárvány miatt voltak kieső helyszínek, melyeket helyettesíteni kellett. 2022-ben ugyanez volt a helyzet, annyi „extrával”, hogy az Orosz Nagydíjat az ukrán-orosz háború miatt törölték. Idén pedig az Emilia Romagna Nagydíj maradt el extrém esőzés miatt, amely a pálya környékén is kárt okozott.

Így aztán a 2024-es 24 verseny valóban rekord lesz, de még akkor is, ha esetleg csak 23-at tudnának megrendezni. Emiatt sok kritika is éri az F1-et, hiszen ez rendkívüli terhet helyez a csapatokra és a sportban dolgozókra is. Sokan visszasírják azt az időszakot, mikor kevesebb verseny volt egy szezonban, cserébe viszont több volt a tesztelési lehetőség. 2024-ben a csapatoknak mindössze három tesztnap áll majd rendelkezésükre a szezonkezdés előtt.

A Forma-1 legelső évében, 1950-ben még gyerekcipőben járt a sport. Az első szezon 7 versenyből állt, melynek részét képezte az Indy 500 is, ugyanakkor nem is indult mindenki minden versenyen. A következő évben 8 futamra bővült a naptár.

1953-ban és 1954-ben ez a szám 9 lett. A szezon január közepén rajtolt Argentínában, majd májusig szünet volt.

1955-ben maradt a január közepi argentin kezdés, de a szezon ismét csak 7 futamból állt, majd a következő két évben ismét 8-ből. 1958-ban jött egy nagyobb ugrás, a naptár 11 megállósra bővült, majd a következő évben 9-re csökkent a szám.

Az ’50-es években tehát a 11 állomásos versenynaptár volt a rekord. Ez épp a fele a 2023-asnak.

Az 1960-as évek elején 8-10 futamból álltak a szezonok, majd 1967-re tizenegy, 1968-ra tizenkét versenyre nőtt Dél-Afrika érkezésével, amely ráadásul egy január 2-i, majd a következő évben január 1-i, újévi versenyt jelentett.

A ’70-es években Argentina és Brazília által ismét gyakoriak voltak a januári szezonnyitók, a versenynaptár 1977-ben volt a leghosszabb: 17 versenyből állt.

Az 1980-as években egy januári kezdéstől (1982) eltekintve beállt a ma is megszokott tavaszi (márciusi, ritkák április eleji) szezonkezdés. 1983-től 2003-ig pedig végig 16 futamból állt a szezon, mindössze öt év kivételével: 1995-ben, 1997-ben, 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben 17 versenyt rendeztek.

Ezt követően 17-19 futamosak voltak a versenynaptárak, míg az első 20 állomásos szezont 2012-ben rendezték, ám ez nem ismétlődött meg 2016-ig, amikor 21 nagydíjból állt a szezon. Majd a járványig egy 20, és két 21 versenyes évad következett.

2011-ben és 2012-ben már sokallták a résztvevők a 20-21 versenyes naptárat, ehhez képest jövőre már 24-gyel kell számolni, amihez még hozzájön 6 sprintverseny is. Nem régiben Ralf Schumacher kiválóan fogalmazta meg aggodalmát ezzel kapcsolatban. A Forma-1-es versenyek fix programok a rajongóknak. De ha ilyen soka van belőlük, gyakran egymást követő 2-3 hétvégén is, úgy a közönség vagy nehezen egyezteti össze más programjával, vagy nézőt fog veszíteni a sport…

Nem találod ki, melyik pályára vinné újra Verstappen a Forma-1-et